Az alvászavaroknak számos tünete lehet a horkolástól a gyakori felébredésig, a napközben tapasztalt álmosságtól, fáradtságtól a folyamatos ingerültségig, a teljesítménycsökkenéstől a magas vérnyomásig, a veszélyes napközbeni bealvásoktól a csökkent szexuális vágyig vagy teljesítményig.

Horkolás, légzésszünet, oxigénhiány

A horkolás az esetek többségében ártatlan kellemetlenség, „csak” a horkolóval együtt alvót zavarja, ám a horkolók kb. 5 százaléka esetében komoly egészségügyi kockázatot jelez: arra utal, hogy a levegő nem áramlik szabadon a torokban. A garat izmai alvás idején elernyednek, a garat beszűkül. A jellegzetes horkoló hang akkor jelentkezik, amikor a levegő átpréselődik ezen a szűk csatornán: minél nagyobb mértékű az elzáródás, annál erőteljesebb a horkolás. A hangos horkolást gyakran kíséri horkantás is, ami azt jelzi, hogy a légzés időnként leáll, majd újraindul. A hangos horkolás gyakran az egyik legveszélyesebb alvászavar, az alvási apnoe jellegzetes tünete. Ha alvás idején a légút nem képes ellenállni a beáramló levegő szívóerejének, és elzáródik, az alvó hosszabb-rövidebb ideig nem jut levegőhöz. Az agy ilyenkor érzékeli az oxigénhiányt, és felébreszti az alvót, hogy aktivizálja a légút izmait. A legtöbbször nem is emlékszünk, hogy ez megtörtént.

Az alvási apnoéban szenvedők ritkábban vesznek levegőt, percenként csupán kétszer-háromszor, az így kialakuló oxigénhiány megemeli vér az adrenalin és a vércukor szintjét, de a vérnyomás értékét is. Ez egyaránt okozhat hosszabb szív- és érrendszeri betegségeket, magas vérnyomást, diabéteszt.

Gyakori vizelés

Alvási apnoe tünete lehet a gyakori éjszakai vizelési inger is. Az hogy ritkábban vesz valaki levegőt, egyaránt megterheli a keringési és a kiválasztási rendszert. A szív a keringetett folyadék mennyiségének csökkentésével tehermentesít, ez pedig terhelést jelent a vesére, illetve a hólyagra is. Így az alvási apnoéban szenvedőket éjszakánként többször is fölébreszti a vizelési inger.

Kialvatlanság: pokoli reggelek

Gyakran előfordul, hogy annak, ellenére, hogy átaludtuk az éjszakát, fáradtan, kialvatlanul ébredünk. Ezt okozhatják az életkörülményeink, egy-egy nemkívánatos betegség, de a nem megfelelő minőségű fekhely is. Ha azonban tartósan – legalább 30 napon keresztül – nem tudunk eleget és elég jól aludni, alvászavar is állhat a háttérben, ami további egészségügyi kockázatokat hordoz, hiszen súlyos szív- és érrendszeri, illetve pszichés betegségeket okozhat.

Fejfájás, magas vérnyomás

Ugyanúgy alvási apnoéra utalhat a magas vérnyomás, mely jellemzően az ébredést kísérő fejfájással, olykor szédüléssel jár együtt. Ha a fejfájás visszatérő jellegű vagy huzamos, és levertséggel, valamint a tarkó izzadásával jár együtt, az egyik legsúlyosabb alvászavar, az alvási apnoé szindróma jele lehet.

Koncentrációs nehézségek

Idegesség

Ráadásul idegesebbé, ingerlékenyebbé is válunk, ha tartósan nem tudjuk kialudni magunkat. Köztudott, hogy a fáradtság rontja a stresszhelyzettel való megküzdésünket, impulzívabbá, ingerültté tesz, de mára számos kutatás igazolta, hogy a depresszió okozója is lehet.

Aluszékonyság

Az alvászavarok már rövid távon is rontják a koncentrációs képességet, illetve a reakcióidő növekedését, esetenként pillanatnyi kontrollvesztést (ún. mikroalvást) idéznek elő. Az ilyen mikoroalvások lényegesen növelik balesetek kockázatát, legyen szó akár munkahelyi, akár közúti balesetről. Az elalvások okozta közúti balesetek kb. 40 százalékáért az alvási apnoé a felelős.

Szexuális zavarok

Az alvászavarok illetve alvásfüggő légzészavarok okoznak zavart a szexuális teljesítmény terén is. A folyamatos fáradtság, kimerültség, illetve ennek a pszichoszomatikus hatásai a szexuális izgalom illetve szexuális teljesítmény csökkenésével járhat. Alváskutatók egyértelmű összefüggést mutattak ki az alvási apnoe és nemi vágy csökkenése, illetve a merevedési zavarok fellépése között is. Ez aztán egyenesen vezet önértékelési problémákhoz, hosszabb távon akár elszigetelődéshez és depresszióhoz is.