Az orrendoszkópia alapvető fontosságú vizsgáló eljárás az orrlégzési zavarok eredetének tisztázására. Mivel az optika segítségével közelről vizsgálható az arcüregek nyílása körüli tájék, fontos információval szolgálhat a melléküreg gyulladásokat kiváltó okokkal kapcsolatosan. Lehetőség nyílik szövetek, váladék mintavételére, segítségével felderíthető lehet gyakori orrvérzés, horkolás, zajos légvétel oka.

Az endoszkóp részét képezi egy hajlékony, vagy rigid cső, egy megvilágító apparátus, mely fényt juttat az adott szervbe, egy lencserendszer, mely segítségével jut a legbelső tárgylencséről a vizsgáló szeménél elhelyezkedő lencséhez a (nagyított) kép, illetve egy szemlencse, ahol megjelenítődik a kép.

 Az endoszkópia során megtekinthető az orrsövény, az orrüregi járatok, illetve az orrgarat, torok kerül látótérbe, továbbá gégénél található hangszalagok, illetve bármilyen kóros elváltozás is: orrpolipok, elzáródások, sérülések.

Az orron levezetett hajlékony cső mellett a gége szájon át is vizsgálható, merev csövű laringoszkóp segítségével- így e két módszerrel detektálható gyulladásos állapot, szűkületek, kideríthető köhögés, vérzés, hosszabb ideje fennálló gombócérzés, hangképzési problémák, rekedtség eredete és – műtői körülmények között - lehetőség nyílik szövettani mintavételre, biopsziára.