Ha horkolásos panasszal keres meg bennünket valaki, az első dolog, hogy alaposan kikérdezzük – magyarázza dr. Jósa Valéria. Ennek során felmérjük, hogy milyen súlyos a helyzet, mennyire befolyásolja a horkolás a beteg életminőségét. Fennáll-e bármelyik azon tényezők közül, amelyek horkolásra vagy légzéskimaradásra hajlamosítanak. Szóba kerülnek ilyenkor a gyógyszerszedési, étkezési, italfogyasztási szokások.

Természetesen felmerül a kérdés, mennyire ébred fáradtan reggelente a páciens. Sajnos egyre gyakrabban azzal szembesülök, hogy az emberek 5-6 órát alszanak – meséli Jósa doktornő. Ez azért is gond, mert az alvásnak nemcsak a minősége, hanem az időtartama is megfelelő kellene, hogy legyen. A túlhajszolt életmódunk ezt egyáltalán nem segíti.

A kikérdezést követően egy részletes fül-orr-gégészeti vizsgálat következik, mely során egy vékony kamerával az orrjáratokat és az orrgaratot is megvizsgáljuk. Ha itt jelentős eltérés van, ami lehet egy súlyos fokú allergia, az orrjáratokat részben vagy egészben lezáró orrpolipok, vagy jelentős méretű orrmandula, amely felnőtt korra nem sorvadt el, akkor itt meg is állunk. Fontos ugyanis a megfelelő orrlégzés ahhoz, hogy ne alakuljon ki horkolás. Gondoljunk csak arra, hogy bárki elkezdhet horkolni egy súlyosabb megfázás idején, amikor nem kap levegőt az orrán keresztül. Mielőbb tovább lépnénk a horkolás kivizsgálásában, ezeket kezelnünk kell.

Ha nem találunk lényeges eltérést, akkor minden esetben javasoljuk, hogy műszerrel ellenőrizzük, fennáll-e az alvási légzéskimaradás, illetve ez milyen súlyosságú. A páciensek hazavisznek egy kis készüléket, amely információt gyűjt a légvételekről, pontosan regisztrálja, milyen hosszan, milyen gyakran és milyen mértékben csökken le a vérben az oxigénszint.

Súlyos alvási apnoe esetén, hacsak nincs valamilyen anatómiai eltérés, amely jelentős légúti akadályt képez, sajnos nincs lehetőség műtéti terápiára – magyarázza a doktornő. Ezeknél a betegeknél egy gépre van szükség, amely pozitív nyomás biztosításával tartja nyitva a légutakat az éjszaka folyamán.

Eddig a vizsgálatok ambulánsan történnek, ezt viszont egy altatásos horkolásvizsgálat követi műtéti körülmények között. A betegeket felszínesen elaltatjuk, és megvizsgáljuk, hogy a garat-gége területén mi záródik el, amikor elkezd horkolni. Ez a vizsgálat segít minket abban, hogy csak a kérdéses területet kezeljük. Ha valakinek a nyelvgyöke zárja el a légutakat, miért is esne át egy lágyszájpad műtéten? Így tehát célzottan tudjuk kezelni a horkolás okát, és ezzel sokkal eredményesebbek is lehetünk.

A kezelés maga többféle módon történhet: lehetőség van rögtön az altatásos horkolásvizsgálat után, még alvó állapotban radiofrekvenciás kezelésre. Ambulánsan történik a lézeres terápia, ahol több kezelésre van szükség a megfelelő eredmény eléréséhez, viszont kisebb fájdalommal is jár.

A páciensek többsége előnyben részesíti a műtéti beavatkozásokat, de lehetőség van műtét nélkül is kezelésre. Az éjszaka a szájban viselt különböző típusú eszközök szintén segíthetnek abban, hogy a légutak nyitva maradjanak és a horkolás megszűnjön.